• English
  • Magyar
Description for image 5Description for image 6Description for image 4Description for image 3Description for image 2

Laboratories

 

 

 

 
 
 

 

 

Fagylaboratórium

 

A fagyhatás vizsgálatára szolgál a fagylaboratórium. Ez egy zárt rendszerű hűtőkamra, amelyben freon gázzal működő aggregátorral akár -20 -22°C érhető el. A nagyobb formák, poligonok, jéglakkolitok kialakulásának vizsgálatához egy 160×130×60 cm nagyságú, elülső oldalán üvegablakkal ellátott vasláda szolgál. Egy kisebb láda a fagyemelés vizsgálatára alkalmas. A fagyaprózódás tetszőleges hőmérsékleti viszonyok között tetszőleges kőzeteken vizsgálható. Huzamosabb üzemeltetés során az állandó hőmérsékletet hőfokszabályzó biztosítja. A talajfagy kialakulásának hőmérsékleti körülményeit talajhőmérők segítségével lehet mérni. A felmelegedést infralámpák szolgáltatják.

Ezek a folyamatok nem annyira látványosak és gyorsak, mint a folyóvíz vagy a szél felszínformáló jelenségei. A fagyhatás kialakulásához hosszabb idő szükséges.

Gyakori alkalmazása is igen fontos, hiszen modellezhető a fagy okozta kár különböző műszaki létesítményekben.

 

Szedimentológiai laboratórium:

 

Tanszékünk szedimentológiai laboratóriumában talajminták fizikai és kémiai tulajdonságait határozzuk meg, annak megfelelően, hogy az adott kutatáshoz milyen vizsgálat szükséges.

 

Fizikai

·        

Szemcseösszetételi vizsgálat

A szediment vizsgálatok során a begyűjtött minták szemcseösszetételét állapítjuk meg, így meghatározható a minta fizikai talajfélesége. A természetföldrajzban elsősorban a különböző felszínfejlődési folyamatok megértéséhez nyújt segítséget, többek között alkalmazzuk még szennyezés érzékenység megállapításához és talajtani vizsgálatokhoz.

A meghatározást iszapolásos eljárással Köhn- féle pipettával, valamint száraz szitálással végezzük.

10g talajmintából szuszpenziót készítünk 1000ml-es üveghengerbe. Az egyes szemcseméreti frakciókhoz meghatározott ülepedési idő tartozik. Adott időben 10ml szuszpenziót leszívva, majd beszárítva meghatározhatjuk, hogy az egyes frakció mekkora részaránnyal bír az adott mintában. A le nem iszapolható frakciók arányát pedig száraz szitálással, szitasor segítségével határozzuk meg.

 

 

 

Kémiai

·        

pH mérés

A talajminták kémhatásának megállapítása elsősorban a talajok különböző szennyezése esetén bír jelentőséggel, valamint talajtani vizsgálatoknál szükséges –talajképződés, talajok osztályozása.

A mérést elektrometriásan végezzük. A műszerhez egy elektróda és a mérő egység tartozik. A mérést vizes és KCl-os oldású szuszpenzióból végezzük.

 

·        

Szénsavas mésztartalom meghatározás

A mésztartalom meghatározásával a minta eredetére, éghajlatai körülményekre, talajképző folyamatokra következtethetünk.

A mésztartalom meghatározást Scheibler- féle kalciméterrel végezzük. A mintát 10%-os sósavval reagáltatjuk és a reakció során képződő CO2 mennyiségéből számoljuk ki a mésztartalmat.

 

·        

Szerves anyag tartalom meghatározás

Az üledékek szerves anyag tartalmának mennyiségi ismerete a geomorfológiában elsősorban az üledék keletkezésére, a paleotalajok típusaira és jelenlétére enged következethetni, valamint a talajosztályozásnál és talajtani vizsgálatoknál is fontos.

A vizsgálatot a Tyurin- féle módszer alapján végezzük.

 

 

Pollenvizsgálat

A pollenanalízishez, elsősorban egykori medrek megfúrásával nyerünk mintát. A vizsgálattal nyert információk alapján következtethetünk az adott terület vegetációjának összetételére, ezáltal a terület klímájára és ennek köszönhetően az adott rétegek korára is. Továbbá az adott területen végbement felszínfejlődési folyamatok megértésében is segítségünkre van a módszer.

 

Old news